Ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok

Azt érzed minden sínen van, előrelépés van a karrieredben, végre megtalálod a saját utad...anyagi biztonság, önmegvalósítás.  Telnek az évek, minden úgy megy ahogy a nagykönyvben meg van írva, de egyszer jön az életedben egy nem kívánt változás, amelybe belekényszerülsz akaratod ellenére. Visz az ár, jönnek lehetőségek, mennek, bejön nem jön… vársz, türelmetlen vagy, érzed nem lesz jó, de nincs mit csinálj, nem ülhetsz tétlenül karban tett kézzel… Kell a pénz, számlák, egészségre is fordítassz…. Ez az Életünk! Mókuskerék. Időközben elveszik a motivációd, vagy elveszik tőled a motivációd? Egyből belecsöppensz egy új közegbe, felfele kell(ene) törnöd, kitörnöd, de nem vagy olyan típus, a lassú víz partot mostban hiszel. A társadalmi elvárás nem ezt kívánja, egyhoppra légy tapasztalt a szakmában, mindegy honnan jöttél, ki vagy - mi vagy. Csináld, csináld, csináld, s változatlanul is csináld. Miközben érzed, hogy megsemmisülsz. A nagy szakmai előrelépés csak címszerű, de számodra nem ad egy belső erőt…. “Önmegvalósítás?”…még a céljaidról is megfeledkezel, ami a munkádat illeti. Érzed, hogy beleadsz mindent, ami tőled telik, de nem elég, több kell , s még több, de nem jön ki belőled. Van egy belső hangod, ami azt súgja meg tudnád csinálni! Vannak pillanatok mikor úgy érzed a  környezeted nem úgy viszonyul, vagy lehúzni próbál, te pedig a fennmaradásért küszködsz..  Tudod amúgy sem kívánsz  bekerülni a mókuskerékbe, ennél többről kellene szóljon az élet.

Mindeközben ráeszmélsz, hogy igazából mi is lenne jó neked, milyen légkör, munka, milyen előrelépést szeretnél a magánéleted terén tenni. Ami a furcsa mindenek ellenére, hogy  nem érzed magad hibásnak a történtekért, te csak kipróbáltad a számodra lehetetlent, amit épp dobott a gép és ami talán egy régi vágyad volt, most valóra vált. Vagy talán ez csak egy rémálom? Igaz voltak figyelmeztető hangok, próbáltál rájuk hallgatni, mielőtt belecsöppentél volna a megpróbáltatásokkal teli végtelen tengerbe. A sorsunk mivel meg van írva, nem tudtad elkerülni, meg kellett tapasztald. Ez az élet: néha egy akadálypályára dob, hogy szembesülhess a határaiddal, a hiányosságaiddal és ugyanakkor az erősségeiddel is. Nem hiába mondják, hogy minden ember a saját bőrén tanul.

 Miközben benne vagy a mókuskerékben, elvárások-teljesítés (kinek is? -persze, hogy magamnak, “az első ÉN vagyok”, ezt legalább megtanultam már az évek során )... beugrik egy felülmúlhatatlan váratlan változás... Érzed mostmár kész… kicsúszott a talaj, véged van, elmerültél, belefulladsz, mentsetek ki innen szindróma. Ezzel szemben a belső késztetésed arra ösztönöz, hogy ne  kelljen senkire szorulj, meg akarsz állni a saját talpadon, nem emészthet fel minden, ami körülvesz. 

 Igazából mélyponton vagy, de mégis van ebben valami kettősség, mivel egy hála érzés motoszkál benned, hogy az élet megmutatta neked, hogy vannak olyan dolgok az életben, amivel nem föltétlen kell azonosulj, ha nem érzed magadénak. Azért próbálod, hogy ne ess bele a magad gödrébe, hanem azt nézed ebből a helyzetből is mit nyerhetsz, milyen pozitív hozadéka van ennek a biztos-bizonytalan talajú változásokkal teli életszakaszodnak. Nézel ki a fejedből, tudod mit kellene tenned, és érzed hogy TE ennél többre vagy képes. Vannak az életünkben sokszor mélypontok, amelyek lehetőséget adnak a befele fordulásra, és ezek fognak a legtöbb jót kihozni önmagunk megtalálásához. Még ha azt is érzed, hogy ez annyira nehéz..

Mindenkit arra bíztatok ne adjuk fel önmagunk, mindenkinek vannak rossz időszakok az életében, amelyek megtanítanak sok mindenre. Főleg most, hogy közelednek az ünnepek, adventi időszakban vagyunk, NE az legyen az első, hogy törtessünk, nyögve haladjunk felfele, ahonnan könnyen visszaeshetünk nagyot koppanva. Hanem nézzünk magunkba, higgyünk a csodák erejében, legyünk jók önmagunkhoz, tegyünk jót másokkal, és figyeljünk oda környezetünkre, hogy ne lehúzzuk azt, hanem megfelelő hozzáadott értékünkkel motivációt, lelkesedést öntsünk a körülöttünk lévő “pillanatyilag” elesettekbe / szeretetre, törődésre, figyelemre éhesebb embertásrsainkba...Mivel egyszer rajtunk, máskor rajtuk a sors kereke.  Mert mit ér az ember, ha kis emberség nincs benne? Szóval törtethetsz előre, de ha nincs benned elég szeretet az iránt amit teszel, kihalnak belőled az érzések. Mit számít minek vagy titulálva, ha nem érzed jól magad a saját bőrödben, s úgy tűnik, hogy semmit nem érsz.  Mert ha szeretet nincs benned csak zengő érc leszel!