A leányzó és az ezerarcú boszorkány

Az ezerarcú boszorkány [1] a leányzó régi ellensége volt... Huncut kis szemeivel, fojtogató karjával, és mindmáig kiismerethetetlen ezer arcával. Ugyebár „légy jóban az ellenségeiddel”.. A leányzó próbálta megszelídíteni.. szép szóval, szép gondolatokkal, leült vele beszélgetni.. Tudomást vett róla. Az ezerarcú boszorkány pedig kacagott.. először gonoszan, szó szerint szembe röhögött.. de aztán mégis.. mintha a 21. arcán a jóindulat sanda szikrája csillant volna fel a huncut szempárban.

Ez nem volt mindig így. Eleinte a leányzó nem vett tudomást az ezerarcú boszorkányról, mikor beköltözött az Életébe..egy évtizednyi távlatból nézve pedig, akkor kellett volna keblére ölelje és megszelidítse a kígyót..talán akkor még sikerült volna. De sajnos nem így alakult..igazából nem is tudott még a létezéséről, mert magára öltötte a láthatatlan varázsköpenyt és csiribú-csiribá.. nem volt sehol.. pedig ott somfordált a közelben csak láthatatlan arcát mutatta.. mégis mekkora galibát okozott.

- Galiba ellen bogyó. - mondta Dr. Bubó.

- Be jó J.

- S akkó’ aztán minden megoldódik..

Hát nem így lett.. Talán kicsit elálmosodott tőle a boszi..látszólag, de ma már tudjuk, hogy közben a boszorkány-konyhában kotyvasztotta a bájitalt, amivel egész életére magához láncolhatja leányzót. És fokozatosan..cseppenként adagolta. Dr. Bubó 1, Dr. Bubó 2 pedig csak bólogatott helyeslően. Aztán évek múltán egyszer csak megjelent a leányzónak az ezerarcú boszorkány, megmutatta egyik rémisztő arcát a sok közül. A lány megijedt, inába szállt a bátorsága.. menekülni próbált, szaladt, szaladt árkon-bokron át még a lába sem érte a földet. De utolérte a hitvány bestia. Aztán próbálta nem észrevenni, átnézett rajta.. de hiába, akkor már nem lehetett szabadulni. Az ezerarcú boszorkány minden reggel bekukucskált az ablakon, követte a leányzót az utcán, mikor már úgy tűnt nincs is, gonosz nevetése hallatszott a messzességből. A lány leült a járdaszélre.. elgondolkozott.. stratégiát váltott. Eldöntötte, hogy szembenéz vele..megismeri, s megpróbál vele összebarátkozni..és megszelidíteni.

Azóta minden délután együtt kávéznak. Ismerkednek. A leányzó sokat tanul tőle. Az ezerarcú boszorkány pedig napról napra szelidül.

 [1] Sári Nóra és Dr. Kovács Ramóna: Az ezerarcú boszorkány című könyv alapján