Kell még egy
záróakkord,
ragyogjon ránk a
nap és a hold
mielőtt elrepül
az ifjúság, az a szertelen
rádkacsint, a kis
szemtelen
mi volt ez, egy
villanás, vagy szerelem
aztán a
tekinteted ott marad a tovatűnő
lépteken..
Kell még egy visszalépés
egy mindent
elsöprő érzés
sok-sok
keszekusza
megválaszolatlan
kérdés
mielőtt eltűnünk
én és
Ő
a holnemvolt
múltidő
merész és rettegő
ösztönből eredő
védtelen vonzerő.
Kell még egy
búcsútánc
egy szédítő vad
románc
mielőtt elhervad
a gyermeklánc-
fű a réten
kéz a kézben
lépte a léptem
aztán örökre
eltűnik a fényben
elmosódó
emléknyomok
a féktelen
feledésben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése